Előzmények:
Nem tudnám már megmondani, mikor hallottam először ennek a könyvnek
címét, de azt hiszem, már akkor sejthettem, hogy ez valami bazi nagy ökörség
lehet, úgyhogy meg is jegyeztem magamnak, hogy el kell olvasnom valamikor. Az
egyszerűség kedvéért az öt részes trilógia minden darabját tartalmazó kötetet
vettem ki a könyvtárból, így ha nagyon bejönne a cucc, rögtön végig is
olvashatom az egészet. Jelen kritika írásakor az első két részt már el is
olvastam.
Tartalom:
Athur Dent egy csütörtök reggel arra ébred, hogy egy sárga buldózer áll a
háza előtt, ami le akarja rombolni otthonát, mivel gyorsforgalmi utat akarnak
építeni a helyére. Arthur a buldózer elé fekszik, hogy megállítsa.
Azonban egyik jó barátja, Ford Prefect – aki nem a Földről, hanem a
Betelgeuse mellől, egy kis bolygóról származik, e tényről azonban Arthurnak
fogalma sincs – elrángatja magával egy kocsmába, ahol elárulja neki, hogy a
Föld pár percen belül elpusztul.
S úgy is lesz.
Arthur napja határozottan rosszul indul, de vajon jobb lesz-e a
folytatás?
SPOILERES TARTALOM: (A
megtekintéshez egérrel jelöljétek ki a bekezdéseket.)
A vogon flotta pusztítja el a Földet, mert egy hiperűr-bekötőutat akarnak
építeni a helyére. Azonban Ford Prefect és Arthur Dent megmenekülnek, mivel Ford
lestoppolja Prostatikus vogon Jeltz hajóját. Ford felvilágosítja Arthurt arról, hogy a vogon Építész Flotta
egyik hajóján van, s megmutatja neki a GALAXIS Útikalauz Stopposoknak c.
elektronikus könyvet, amiben rákeresnek a vogonokról szóló bejegyzésre, mely
szerint a vogonok modortalanok, fontoskodóak és érzéketlenek.
Ford betesz egy Bábel-halat
Arthur fülébe, ami lefordít bármilyen nyelvű szöveget a hordozója nyelvére, s
így Arthur is értheti Prostatikus vogon Jeltz nem túl kedves szavait, melyekkel
üdvözli őket a hajóján, s közli, hogy kutatóosztagot küld utánuk.
Ford megmutatja Arthurnak az
immáron elpusztult Földről szóló szócikket az útikalauzban, ami mindösszesen
annyi, hogy „ártalmatlan”. Ford közli, hogy ő a Földön töltött sokévi
tapasztalatai alapján bővítette a szócikket, így az újabb kiadásokban már az
szerepel, hogy „jobbára ártalmatlan”.
Sajnos végül a vogonok elkapják
és kidobják őket az űrbe. A GALAXIS Útkalauz szerint ha valaki jól teleszívja a
tüdejét, akár harminc másodpercig is bírhatja az űr abszolút vákuumában,
azonban annak a valószínűsége, hogy ennyi idő alatt felszedi őket egy másik hajó,
meglehetősen kicsi. Arthurékat azonban a 29. másodpercben megmentik.
Aki felszedi őket az nem más,
mint a kétfejű és háromkarú Zaphod Beeblerox, a Birodalmi Galaktikus Kormány
Elnöke. (Fontos információ: az Elnök nem bír semmilyen tényleges hatalommal, de
erről csupán hatan tudnak az egész Galaxisban.) Zaphod korábban ellopta az
Arany Szív űrhajót, melyet a Végtelen Valőszínűtlenség Hajtóműve hajt, amivel
roppant csillagközi távolságok másodpercek alatt hidalhatók át. Zaphod társa
Trillian, egy földi lány, akivel Arthur még a Földön találkozott egy buliban,
tetszett is neki a lány, azonban Zaphod lecsapta a kezéről. A hajón van még egy
robot is, Marvin, aki folyamatosan depressziós, mert hatalmas intelligenciáját
bugyuta feladatok végrehajtására kell használnia.
Tovább utaznak a hajóval, s
hamarosan meg is találják, amit Zaphod és Trillian keresett: Magratheát, a
valaha létezett legvalószínűtlenebb bolygót. E bolygónak 5 millió évvel
korábban nyoma veszett. Magrathea profilja
az egyedi építésű luxusbolygógyártás volt, ami minden idők leggazdagabb
bolygójává tette. Jött azonban a gazdasági válság, ami csökkentette a
keresletet az egyedi gyártású bolygók iránt, ezért Magrathea lakói úgy
döntöttek, hibernálják magukat, amíg nem javul a gazdasági helyzet.
Ford megkérdi Zaphodot, hogy
mégis hogyan talált rá erre a rég eltűnt bolygóra. Zaphod elmeséli, hogy
gyakran támadnak olyan ötletei, melyekről ő sem tudja honnan erednek. Ezért a
múlt éjszaka elment a hajó orvosi fülkéjébe, és megvizsgálta a saját agyát. Azt
találta, hogy mindkét agya közepén van egy része, ami el van vágva az agya
többi részétől, s egy monogramot is talált benne: Z. B.
Leszállnak a bolygóra, ahol egy Szlartibartfaszt
nevű öregember elmondja nekik, hogy beprogramozták a komputereket, hogy akkor
keltsék fel őket, ha vége a recessziónak, s ez most fog megtörténni, Magrathea
felébred. Az öregember elmeséli, hogy a partvidékek kicsipkézésével
foglalkozott és szerette a munkáját.
Megtudjuk, hogy a delfinek
intelligensebb faj volt az embernél, figyelmeztetni is akarták az emberiséget
arra, hogy a Föld el fog pusztulni, de nem értettük az üzeneteiket. Ezért
kevéssel a vogon flotta érkezése előtt elhagyták a Földet, utolsó üzenetük az
volt, hogy „Viszlát, és még egyszer kösz a halakat!” Rajtuk kívül a másik földi
faj, mely nem az, aminek az emberiség hitte őket: az egerek. Valójában nem
velük kísérleteztek a laboratóriumokban, hanem ők kísérleteztek az emberiséggel.
Hiperintelligens,
pándimenzionális lények egy faja (akik a Földön az egerek voltak) tudni akarta
a választ az élet értelmére, s ezért létrehoztak egy szuperintelligens
számítógépet, hogy megadja a választ. A komputer hét és fél millió év alatt
megtalálja a választ: 42. Már csak a hozzá tartozó kérdést kell kideríteniük. A
szuperszámítógép szerint ezt egy nála intelligensebb komputer tudja majd
megmondani, melynek a szerves élet is része lesz. E komputer neve Föld lesz és
tízmillió év alatt fogja tudni megadni a kérdést. Az egerek meg is rendelték a
Földet Magratheától, el is készült, azonban öt perccel azelőtt megsemmisült,
hogy megadta volna a kérdést a válaszhoz. Az egerek ezért új Föld legyártását
rendelték meg Magratheától. Azonban végül úgy döntenek, nem akarnak újabb 10
millió évet várni, ezért helyette meg akarják vásárolni Arthur agyát, aki a
Föld utolsó perceiben is a bolygón volt, ezért szerintük az agyában benne kell
lennie a kérdés kódjának. Arthur azonban nem akar ráállni a dologra, ezért az
egerek erőszakhoz akarnak folyamodni, ekkor azonban váratlanul támadás éri a
bolygót. Zaphodéknak sikerül elmenekülniük, s úgy döntenek, beugranak enni az
Univerzum Pereme Étterembe.
Vélemény:
Nem is tudom, mit mondhatnék
erről a könyvről. Nehéz megmagyarázni, mi benne a jó (már akinek tetszik a
könyv; aki szerint rossz, az valószínűleg hamarabb talál érveket véleménye
alátámasztására, mert bőven bele lehet kötni eme könyv irodalmi értékébe).
Nekem egyébként tetszett. Annyira agyatlan, annyira kretén az egész, hogy az
már jó.
De megpróbálok akkor valami
komolyabb értékelést is írni erről a könyvről. Szóval karakterek és
karakterfejlődés nincs benne. Illetve vannak benne szereplők, de mind
egyformának tűnnek, egyforma a beszédmódjuk, egyformán idétlenek. Ez alól az
egyetlen kivétel a robot, Marvin, de ő is csak abban különbözik a többiektől,
hogy depressziós, folyton elégedetlenkedik és mindig boldogtalan, de benne ez a
humoros.
Ami a könyv cselekményét illeti:
tele van abszurd történéssel a könyv, de ezek mindig jól meg vannak magyarázva
(ami szintén humorforrás), és a sok abszurd eseményt mégis összeköti egyfajta
logika. Ez a könyv tulajdonképpen egy sci-fi paródia, de ebben a műfajban
szerintem meglepően logikus (na nem mintha sok sci-fi paródiát olvastam volna).
Már elolvastam a sorozat második kötetét is, s az is logikusan kapcsolódik,
visszautal az első könyvben szereplő dolgokra, eseményekre.
Összességében nekem tetszett a
könyv, de a második kötet végeztével kicsit telítődtem azzal a fajta humorral,
ami ezekben a könyvekben van, úgyhogy a többi folytatás (még három kötet)
elolvasására nem mostanában fogok sort keríteni (ha egyáltalán valaha).
SPOILERES VÉLEMÉNY:
Bár tetszett a könyv humora, de
különösebb mondanivalója nem volt számomra. Hacsak az nem (az intelligens
egerek metaforája révén), hogy az emberek általában hülyék ahhoz, hogy
észrevegyék, hogy más okosabb náluk. Vagy esetleg az volt a mondanivalója, hogy
42? Hm, akkor már csak a hozzá tartozó kérdést kellene tudnom, de nem hiszem,
hogy ezt a folytatásoktól megkapnám. Szóval ezt a könyvet (meg a folytatásait)
csak az érdekes humoruk miatt érdemes olvasni szerintem – aki már az első
oldalon lévő poénokat is fárasztónak találja, az inkább ne is olvasson tovább.
Tetszési index:
73%
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése